29. nap

Ma menza nap volt. El sem fogjátok hinni, hogy mit csináltam. Még én magam sem nagyon hiszem el. :)
A reggelünk kicsit futkározósan indult,  mivel Ainhoa elaludt és kicsit késve indultunk el, de szerencsére időben értünk oda és nem volt semmi gond.
Jól indultak a dolgok a konyhában, attól eltekintve, hogy Marie és Henrik is megvágta magát, de szerencsére mindkettő él még :) Viszont ezek után jött a szörnyű rész. Ainhoa-nak a calamaro-t kellett előkészítenie, és sajnos nagyon lassan haladt, így nekem is be kellett segítenem, mivel a Henriknek le kellett lépnie korábban, a Marie meg nem volt hajlandó hozzájuk nyúlni. Bár én se tettem volna! Undorító volt!!! :/ Először a csontlemezt kellett eltávolítanom, majd a külső lepel szerű nem tudom mit. Utána a fejükkel kellett volna folytatnom, de arra már nem voltam képes. Így én csináltam az első pár mozdulatsort, a többit Ainhoa. A legdurvább az volt, mikor az egyikben egy kis halat találtam. Szerintem az ebédje volt. Nagyon... bloá! Minden csupa vér meg tinta volt. A fal, a kezünk, a kötényünk, meg Ainhoa pulcsija is. Soha többet!!!!!!!

ezeket kellett ma "megpucolnom" :/

Ebédre garnélát kaptunk. Hát emberek, nem tudom miért szeretik ezt annyian. 10 perc szenvedés egy kis falat valamiért? Ugyan már! 5 percnél többet max a fagyis dobozzal vagyok hajlandó! Jah meg valami húsos-tésztás-krumplis főzelék félét kaptunk. Hát ettem már finomabbat is :/
A menza után az Esztivel volt találkám. Át adta az otthonról hozott net kábelt, elosztót meg táskát. Végre normális net kábelem van, és minden működik a lakásban!!! Tiszta happy vagyok! :)
Sajnos Jeanne-al tervezett vásárlásom ugrott, mert sok melót kapott, de így is elmentem és vettem magamnak egy-két dolgot.
Ma át ugrott a Dóra és segített megfejteni a bank honlapját, aztán utána felvilágosított pár, a telefonnal kapcsolatos dologról. Ha három hét után feltöltöm a telómat, mondjuk 10 euróval, akkor csak 4 eurónyit tudok lebeszélni, mert a cég levonja a 6 eurót (hetente 2 eurót fizetni kell, ha nem használod akkor is) utólag. Ez így egy elég nagy kibaszás szerintem. Utána azon gondolkoztunk, mintha a cégnek fizetnie kéne ezt a két eurót hetente. De ebben nem vagyunk biztosak. Szóval most nem tudom, hogy mit csináljak. Ez így nekem nagyon nem éri meg, de ha meg beteg leszek, akkor meg valahogy mégiscsak szólnom kell a mentoromnak, meg az ovis néninek. Hm... majd valamit kitalálunk a Dórával. Mondjuk ha ezt előre tudjuk, akkor lehet nem veszünk telefont.
Viszont a mai mászásom megint ugrott. De most kivételesen nem rajtam múlt a dolog.
Jah és erről jut eszembe. Szeretnék kérni mindenkitől egy szívességet: tök jó, hogy meséltek az otthoni dolgokról, de mikor valami gond van, és csak egy részét mondjátok el, meg azt, hogy ne aggódjak, nah akkor legszívesebben megfojtanám az illetőt. Inkább ne mondjatok semmit addig, míg nem tudtok biztosat! Tudjátok milyen szar itt kint ülni, információk nélkül? Most is tiszta ideg vagyok! Utálom mikor ezt csináljátok!! Legközelebb csak akkor közöljetek rossz hírt, mikor már mindenről be tudtok számolni rendben? Köszönöm!
 Vidám képek, hogy szép estétek lehessen :)

Dóra, Petra, Amy :)

Carlos-sal :))

csak simán Amy...

nah jó. bevallom tényleg jó kép :)