19. nap

 2. nap Cataniaban

Szerencsére a tegnapi rossz hangulatom, mára eltűnt. Vagyis mondjuk azt, hogy már kevésbé érzem magam rosszul.

A ma reggeli olasz óra felüdülés volt számomra, az eddigiek után! A tanár, Ezio azt hiszem, szerencsére hajlandó volt angolul is beszélni. Tényleg élveztem az órát! Most már kezdem elhinni, hogy megtudom csinálni ezt az egészet. Jó érzés volt végre valamit sikerként elkönyvelni! :)

A mai ebéd megint több fogásos volt. Előételnek hasonlót kaptunk mint tegnap, aztán pasta. Ha jól emlékszem most csak ennyi volt. Bár már elég fáradt vagyok, tehát lehet, hogy kihagytam valamit.

Ebéd után pihi aztán csapat építő feladatok. Igazán élvezetesek voltak! Az elsőben, mindenki részt vett. Mindenki fogta valakinek a kezét. Egy „csomó” szerűséget csináltak belőlünk, és az volt a feladatunk, hogy kört alkossunk anélkül, hogy elengednénk egymás kezét. Majdnem sikerült megoldanunk. A végén kiderült, hogy a trénerek, rosszul raktak össze két embert :)

Ezek után, két csoportra osztottak minket. A második feladatban összekötözték a lábainkat, két embernek pedig bekötötték a szemét. A feladatunk az volt, hogy jussunk fel az emeletre. De, hogy ne legyen túl egyszerű a feladat, négyzeteket jelöltek ki a padlón. Csak ezekbe a négyzetekbe léphettünk. Ha valaki kilépett volna, az kiesett volna, és egy harmadik személy szemét is bekötötték volna. Bár ebben nem vagyok biztos. Nálunk mindenki a négyzeteken belül maradt. A másik csapat előbb végzett (ők fentről indultak, a lépcsőn nem voltak négyzetek), de mi nem adtuk fel. Befejeztük. Leo állt mellettem, egy francia srác. Sikerült nagyon jól együtt működnünk :)

A következő feladat kint volt. Az egyik oszlop és az eresz között kifeszítettek egy csomó kötelet, amik így kis „ablakokat” alkottak. Feladatunk: jussunk át úgy a másik oldalra, hogy nem érünk hozzá a kötelekhez, és minden ablakot csak egyszer használhatunk. Itt is a másik csapat végzett, de nem sokkal előttünk. Az volt nálunk a baj, hogy mindenki beszélt, és nem nagyon jutottunk dűlőre. Bár a lényeg, hogy mindenki átjutott, és nagyon kreatívak voltunk az tuti :) Az utolsó ember Leo volt, akinek Katarina úgy segített, hogy lefeküdt a földre és lábbal megtámasztotta a Leo lábát, hogy át tudjon mászni az ablakon. Szép és ötletes megoldás volt :) (Anyu, apu remélem, jegyzetelitek a feladatokat jövőre! :P )

Ezek után már csak olaszul szövegelős feladatok voltak. Igazából a két csoport elvonult és megbeszélték, hogy mit csináltak jól és mit rosszul. Ekkor már kezdtem fáradni és már nem nagyon bírtam oda figyelni. Utána elő kellett adnunk a másik csoportnak, hogy mire jutottunk.

Utolsó feladatként, kaptunk egy óriási papírt, ahova mindenkinek kellett írnia valamit arról, hogy mit tart fontosnak egy csapatjátéknál. Ekkor volt egy kis zavarodás, mert az egyik tréner mondta, hogy ha akarok írhatok magyarul is. Hát én írtam: „ha nem a te ötleted a legjobb, fogadd el, és légy csapatjátékos.” Katarina kérte, hogy fordítsuk le. Dóra megtette. Csak kihagyott egy szót: „ha a te ötleted a legjobb, fogadd el és légy csapatjátékos”. Ebből egész szép nevetések lettek, de a végén kijavítottuk a hibát, és mindenki megértett :)

Tévedtem. Nem ez volt az utolsó. Utolsóként szét szedtek minket négy kis csoportra. Elvonultunk és egy ábráról ki kellett választanunk, hogy jelenleg hogy érezzük magunkat és miért. Én az egyik guggoló embert választottam, mert egyedül volt. Indoklásom: kicsit elveszve érzem magam a sok olaszul tudó ember között.

Vacsi előtt elmentem sétálni és szereztem egy új barátot, Garfield személyében :) Viszont a vacsorát félig meddig kihagytam, mert nem voltam éhes. Megkóstoltam az első fogást – rizs+krumpli – de valahogy nem kívántam, így inkább kimentem megint sétálni. A vacsi végén csatlakozott hozzám a Carlos, hogy ne legyek egyedül. Felmentünk a tetőre és sétáltunk körbe-körbe, néztük a hullámokat, meg a repülőket, hogy szállnak fel, le. Élveztem :)

Most már csak az alvás van hátra, holnap pedig kezdődik, minden előröl :(

Képeket majd akkor tudok feltenni, ha visszamentünk Palermoba, mert itt a net még a csigánál is lassabb.

Jó éjt gyerekek!