11. nap

A szombat reggeli felkelések eléggé hasonlóak az otthoniakhoz. Az embernek egyáltalán nincs kedve kimászni a meleg takaró alól. Hát ez az itteni létre is igaz. A pénteki nap eléggé kiszívta mindenkiből az életerőt.
Miután reggel sikeresen eljutottam a fürdőig, lementünk a CESIE irodájához a megbeszélt időpontra. A mai napra strandolást terveztünk Cefaluban. Henrik utána olvasott a helynek: Szicília legszebb és legtisztább strandja. Már az oda úton látszódott, hogy valami eszméletlen helyre fogunk menni. Szerencsére kaptunk csoportos kedvezmény a vonaton, így csak 9,30 volt fejenként az oda-vissza jegy. Az itteni másod osztály megfelel a Budapest-Pécel közti vonatnak. Tehát: légkondi, kényelmes ülések, nagy helyek. Perfect. 50 perc robogás után meg is érkeztünk Cefaluba. Gyönyörű hely! Sajnos a strandolásnak keresztbe tett az időjárás, de úgy gondoltuk, hogy város nézésre még épp jó :) Tehát elindultunk a fejünk után. Vagy a szél sodort minket? Már nem is tudom. Arra viszont emlékszem, hogy semmit sem láttam a hajamtól :) Mikor viszont a szél kifújta, és nem be a szemembe a hajamat akkor csak kapkodtam ide-oda a fejem.

egyedi, kézzel készült kendők

 

tipikus szicíliai utca kép

Kis keresgélés után megláttuk a katedrális tornyát, ezért rögtön arra vettük az irányt. 4 éven keresztül, minden évben kötelezően meg kellett néznünk, egy csomó szent helyet. De szerintem egyik sem volt ehhez fogható. Nekem leginkább a Katedrális című könyv jutott róla eszembe. Nem is tudom miért :) Mivel esélytelen, hogy leírjam milyen volt, ezért inkább mutatok pár képet :) (akiknek van fb-jük, ugorhatnak)

Katedrális

belülről

csodaszép, színes ablakok

A katedrális után, elmentünk valami olcsóbb helyet keresni, ahol tudunk enni. Egy helyet találtunk, ahol 1,50 volt egy szelet pizza. Hideg volt, zsíros, kevés, drága. Nem finom. Újfent csalódás. Hát így jártunk. Tovább indultunk keresni a strandot. Helyette, egy számomra csodaszép, sziklás partszakaszt találtunk. El sem akartam jönni :)

 Egyszerűen megbabonázott a vihar előtti tenger. Meg természetesen a rengeteg szikla!!! :)) Igaz, egyik sem az az igazi mászó szikla, de jó volt újra sziklát fogni. Nagyon hiányzott már. Hiányzik a mozgás.

De aztán sajna muszáj volt :( Viszont ahogy haladtunk visszafele, találtunk egy szintén sziklás rész, ami szintén nagyon szép volt. Azt hiszem meg kéne néznem a szinonima szótárban a szép és a gyönyörű szavakat, hogy egy kicsit változatos legyen a blog :))

Tudjátok mit? Egyszerűen csak megmutatom és kész. A képek szerintem magukért beszélnek.

Végül a hülyébbek, akarom mondani a bátrabbak, mégis belemerészkedtek a vízbe. A három észt lány, Dóra és Nico. Szerintem nem normálisak, de szerintük jó volt a víz :)
Mikor visszamentünk a vasútállomásra, megtudtuk, hogy csak a későbbi vonatra szállhatunk fel, mert az előtte lévőre helyjegyet kellett volna vennünk. Tehát volt még... hmm... majdnem másfél óránk. Tehát visszasétáltunk a partra és vártunk. Fotóztunk, játszottunk egy kölcsön kutyával, megnéztük hogyan támadja meg a patkány méretű fekete valami, a cuki beagle-t. A giccses, naplementés esténket csak néha-néha zavarta meg egy-egy szálló zacskó, illetve egyéb beazonosíthatatlan repülő tárgy (UFÓÓÓÓÓÓ). Mikor már úgy éreztük, hogy eléggé kigyönyörködtük magunkat (ami szerintem lehetetlen), újra elindultunk az állomás felé, ahol egy elég rossz hír fogadott minket: késik a vonatunk. Másfél órát vagy mennyit. Fantasztikus! Míg vártunk elmentünk az új francia lánnyal vásárolni valami innit. Útközben csodás hírt kaptam: mászó leányzóba botlottam!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! :) :) :) :) :)
Az állomáson várakozás legjobb pillanatai: mikor a szél olyan erővel fújt, hogy ha nem kapaszkodom bele a Carlosba, lehet már előbb hazaértem volna Palermoba.
Itthon már nem történt semmi említésre méltó. Talán csak annyi, hogy a többiek, körülbelül egy órája elhagyták a lakás és elmentek táncolni, bulizni. Nekem szörnyen fáj a fejem, meg  szemem a széltől, tehát itthon maradtam. Kíváncsian várom ,hogy fognak holnap kinézni :)
Búcsúzásképp egy csoportkép:

majdnem mindenki a csapatból