21. nap

4. nap Cataniaban (11.05.kedd)

Jó reggelt mindenkinek!

Remélem nektek szebben indul a nap mint nekem. Először is két ok amiért nem írtam tegnap este bejegyzést:

1)      nem volt internet kapcsolat. Ez eléggé megnehezíti a dolgot

2)      sikeresen beteg lettem. Ahhoz is alig volt erőm, hogy felüljek az ágyban. Tehát ma kényszerpihenőre vagyok száműzve.

Hát akkor lássuk, mi is történt velünk tegnap. Az olaszunk rövidítve volt megtartva, mert mentünk be a városba. Kaptunk feladatot is: meg kellett kérdeznünk 10 árunak az árát, és 10 halnak a nevét, amikről fotókat is készítettünk. Párosával volt mindenki. Nekem szokásosan Carlos lett a párom. Ő beszélt, én fotóztam :) Ilyen a jó csapatmunka! Mivel sikerült elég hamar befejeznünk a feladatot, még sétálgattunk a piacon. Voltak nagyon érdekes és szép látványok, de voltak elég undorítóak is. Például a megnyúzott állat, amiről nem tudtam megállapítani, hogy kutya vagy bárány. Sosem bírtam a nyershúst, de ezek után még jobban fogom utálni.

1 órakor találkoztunk két önkéntes lánnyal, akik segítettek kitalálni, hogy mit csináljunk délután a városban. Természetesen mindenki az ingyenes programot választotta: az egyetem botanikus kertjét. Az oda fele úton elhaladtunk egy óriási park mellett, ahova természetesen mindenki bement. Ki vagyunk éhezve a zöld területek után :) Itt egy elég vicces dolog történt. Sikerült el szakadnom a csoporttól. Elmentem sétálni, nézelődni és találkoztam egy olasz bácsival, aki tudott magyarul. Beszélgettünk egy kicsit, fotóztam a Flórának aztán már nem is találtam a csoportot. Visszamentem a kiinduló helyre ott sem voltak. Gondoltam biztos tovább mentek a botanikus kertbe. Kimentem a parkból és egy italos bódéban dolgozó bácsitól mutogatva megkérdeztem, hogy merre van az Egyetem Botanikus kertje. Szerencsére nem volt bonyolult, és nem is volt messze. Csak egyenesen kellett mennem. Viszont sikerült majdnem túlmennem rajta, mert csak egy kis tábla jelezte, hogy az a kert :) Bementem, sétálgattam, de nem találtam a többieket. Gyönyörű volt a kert! A kaktuszoktól elkezdve, a flamingó virágig mindent meg lehet találni! Még egy olyan fát is találtam, amire nem nagyon másznék fel szívesen! :) Tele volt az egész tüskékkel! Majd a hétvégén teszek fel sok-sok képet! A többiek nem voltak ott, így úgy gondoltam, hogy visszamegyek a parkba. Hát a kijutás a virágok közül nem volt egyszerű, de csak sikerült 10 perc után megtalálnom a kivezető utat! :)

Mikor visszaértem a parkba, a kiinduló ponttól nem messze meghallottam, hogy kiabálják a nevem. Pont jókor jöttem. Ugyanis csak ekkor vették észre, hogy nem vagyok ott. Vicces volt :)

Most már csoportosan indultunk vissza a botanikus kertbe, igaz hosszabb úton, de nem gond. Az egyik elágazásnál, meg én mondtam meg, hogy merre kell menni.

Mikor oda értünk, közölték, hogy mivel sokan vagyunk, kaphatunk csoportos kedvezményt: 4 euró helyett, csak 3-at kell fizetnünk. Itt mindenki nagyot nézett. A lapon, amit a két önkéntes lány adott, az állt, hogy ingyenes, tőlem meg senki sem kért pénzt. Ekkor csoportosan úgy döntöttünk, hogy nem vagyunk kíváncsiak a kertre. Vissza séta az egyetemre. Nah itt kezdtem tényleg rosszul lenni. Mondtam is a többieknek, hogy én visszamegyek a szállásra egyedül.

A buszjegy vásárlásom, körülbelül úgy nézett ki, mint mikor pesten először akartam metrójegyet venni. Elmentem jó messzire a buszmegállótól, jegyet vettem, és visszafele észrevettem még 6 másik helyet, ahol tudtam volna venni. No para. Nagy nehezen a buszt is megtaláltam. Komolyan mondom, én ezt az egész olasz tömegközlekedést úgy, ahogy van, nem értem. Annyi van csak kiírva, hogy melyik busz hol áll meg és merre megy tovább. Jah és életveszélyes föl szállni a buszra. Ha a járdán állsz, akkor csak max az ablakon tudsz bemászni. Mikor látod, hogy jön a buszod, be kell állni a placc közepére, ahova viszont a többi busz is jön. Izgalmas játék.

A leszállásom meg viccesebbre sikerült. Itt ugyebár nem tudod számolni a megállókat, mert nem látod. Majdnem fent maradtam a buszon, de szerencsére egy másik nő, ugyanott szállt le, mint én, így nem kellett az sztrádán visszasétálnom

Amint hazaértem gyors zuhany, teakérés mutogatva (reszkessetek! Mire hazamegyek profi aktiviti játékos leszek!!! :) ) Majd alvás és szenvedés, mert az emberek itt nem nagyon vannak tekintettel arra, hogy neked mindjárt szétreped a fejed.

Azóta folyamatosan ágyban vagyok. A többiek épp olaszon vannak. Terveim szerint ebédelni lemegyek, de aztán visszajövök pihizni. Az olaszt meg majd lemásolom a Carlosról. Olyan gyöngybetűi vannak, hogy azt bármelyik lány megirigyelhetné! :)

Szép napot nektek otthonra! Nálunk ma megint esik és fúj a szél. Pedig tegnap gyönyörű napsütésben sétáltunk.

Pápá!