Első nap :)

Hát halihó emberek!

Remélem mindenki jól érzi magát otthon! Én itt egész jól érzem magam, de szerintem kezdjünk mindent az elején :)
Először is, tegnap repülőre ültem életemben először! Hát nem volt annyira katartikus élmény, mint amennyire mások mondták, de azért jó volt :) Az első felszállásnál még izgultam, de a másodiknál már nem annyira. Hupsz, már megint előre szaladtam. A Budapest-Róma járaton szereztem magamnak egy új ismerőstől, és a legjobb az egészben, hogy elkezdhettem gyakorolni az angolt, ugyanis az illető, jeruzsálemi, és épp egyedül járta be észak Olaszország főbb helyeit. Igazán bátor srác! A nevét is leírnám, de félek, hogy rosszul fogom! :) :)  Nah de akkor menjünk is tovább a történetben. Rómában leszálltunk ami egy kis liftszerű mozgást eredményezett a gyomromban de semmi egyebet. Sikeresen megtaláltuk, hogy hol kell átszállni, pedig az olaszok megszerettek volna minket viccelni azzal, hogy másik kapuból indult a járatunk, de rajtunk nem tudtak kifogni! Egy kis extra séta után megtaláltuk a helyes kaput és már jöhetett is az ujjabb liftezés! :)mindkét járatok kaptunk egy pohár innivalót és egy kis csomag ennivalót szerencsére, így nem ájultam el egyszer sem! :) Aztán 1 óra után meg is érkeztünk Palermoba, ahol sikeresen megtaláltuk elsőre a csomag átvevő helyet. Mikor megláttam a bőröndöm, gyors hálát rebegtem el apukámnak, amiért körbefóliáztuk :)) Miután felvettük a csomagjainkat, mehettünk is megkeresni a buszunkat. Mikor elindultam otthonról, reménykedtem benne, hogy most 9 hónapig nem nagyon fogok építkezést látni. Hát ez a reményem abban a pillanatban foszlott semmivé, hogy kiléptem a kapun. Aki a tavalyi évben járt a virág boltban ahol dolgozom, az tudni fogja, hogy mit láttam. Aki meg nem, annak meg a fantáziájára bízom a dolgot! :)
50 perc, nyugodt buszozás után megérkeztünk Palermo belvárosába ahol már vártak ránk. Könnyed 10 perces, 30 kg-val való séta után megérkeztünk ideiglenes szállásunkra. Egy gyors bemutatkozás után már a fürdő felé is vettem az irányt aztán nyomás aludni. Sajna az álom manó eljövetelében még a kedvenc Macim, és a Főnökömtől kapott gekkós párna sem segített sokat, de aztán szerencsére a fáradság nyert :)
Ma reggel, 9:15-re volt megbeszélve a találka a földszinten. az észt szobatársammal, akinek nem merem leírni a nevét mert még csak kiejteni tanultam meg, időben felkeltünk és elkészültünk, közben viszonylag - magamhoz képest- sokat beszélgettünk. Könnyed 10 perces séta után - ami természetesen, az egyáltalán nem zsúfolt piacon keresztül telt- megérkeztünk a Cesie irodájához. Gyors reggeli, ami már eléggé rám fért, tekintve, hogy tegnap (okt.25.) dél óta nem ettem/ittam rendesen.
A mai nap különböző feladatokkal, prezentációkkal telt, illetve név játékokkal, ami elég vicces volt néha, tekintve, hogy van itt egy lány Szenegálból, egy srác Indiából, egy másik Nepálból, akiknek a nevük nem nagyon hasonlít a magyar Jancsi, Julcsi, Marcsi szerű nevekhez :)
Azt hiszem a mai nap fénypontja számomra a közös ebéd volt. Fogalmam sincs, hogy pontosan mit ettem, de finom volt. Az tuti, hogy ettem mozarellát, meg szerintem gouda sajtot, illetve olasz kenyeret, amit ha jól tudom Ciabattának hívnak, illetve valami padlizsános valamit. Legalábbis szerintem padlizsán volt :)
6 órakor véget ért a program, azóta szabadok vagyunk. Visszafele kicsit eltévedtünk, és persze szakadó esőben sétáltunk :) De szerencsére visszataláltunk és nekem hála már netet is szereztünk. Igaz akadozik, és lassú, de van. Jah és azt el ne felejtsem elmondani, hogy kint ülök egy folyosón a hidegben. Az épület közepén van egy nyílt rész, és a folyosó is nyílt. De semmi gond. Legalább szép a kilátás a gép mögül. Már ha látnék valamit is a sötétben :) Azt hiszem most örülök igazán, hogy tudok vakon gépelni! :))
Jelenleg eléggé fáj a fejem az egész napos angol dumától. A tréning utolsó óráiban már nem nagyon akartam megszólalni, illetve ha meg is szólaltam, nem tudtam rendes mondatokat összerakni, illetve az egyik feladatnál azt szerették volna, ha kiállok a csapat elé és én dumálok. Hát majdnem elsírtam magam. Nem csak azért mert utálok tömeg előtt állni, hanem a fáradságtól is, meg persze azért is, mert épp fogalmam sem volt, hogy mi a feladat :) De bízzzunk a legjobbakban! Hamarosan belejövök! :)
Nah jó mára ennyi. Nem untatom tovább a kedves olvasót. Hamarosan megyünk a közös vacsira, ami mi lesz? Hát PIZZA!!! :)) Illetve hamarosan lemerül a gép, és jelenleg még nem nagyon merem tölteni :S
További szép estét otthon!