Már csak 6 nap van hátra, és belevágok életem egyik legnagyobb kalandjába. Hát őszintén szólva nem kicsit vagyok megijedve. Itt ülök a szobámban, és szemezek a bőröndömmel, amibe már elkezdtem beledobálni a ruháim egy részét. Míg a Dóri azon agyal, hogy hogyan lesz meg a 42 pár cipője nélkül, én inkább azon agyalok, vegyek e új sportcipőt :-) Az élet nehéz kérdései :-) Lehet, kölcsön kéne kérnem pár cipőt a Dóritól, és akkor nekem sem kéne vennem ujjat, ő meg többet hozhatna ki. Hmm... nem is rossz ötlet :-)
6 nap... ahogy fogynak a napok, egyre jobban idegeskedem. Mit kéne még vennem? Mi fog rám odakint várni? Megfogom érteni az angol dumát? Fogok tudni angolul beszélni? Mi lesz velem a barátaim nélkül? Fura... eddig nem féltem ennyire. De bízzunk a legjobbakban. Hallgassuk, a közhelyeket ismétlő barátokat, rokonokat és biztos meg fogok nyugodni :-)
Nah de azt hiszem épp itt az ideje, hogy egy kicsit több figyelemmel kezdjek el pakolni. Igazából nem tudom, hogy mit aggódok a ruhákon. Tegnap a Dórival kitaláltuk a tutit. Inkább téli cuccokat viszünk, a nyáriakat majd ott megvesszük, a téli cuccokat meg majd hazaküldjük a minket meglátogató emberekkel, így hazafele is lesz helyünk a bőröndünkben :) Okos lányok vagyunk igaz? :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése