41-42. nap, vasárnap-hétfő

Hellóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó!!!!!!!! :))

Hát a vasárnapi tervem kicsit máshogy alakult, mint ahogy terveztem, de nem bántam meg. SŐT!!! :)
Voltatok már úgy túrázni egy ismeretlen helyen, hogy nem volt nálatok térkép, és még a google maps is csak annyit mutatott, hogy hol van az a bizonyos hely, de útvonalat nem adott ki? Hát mi voltunk :)
Este valamikor végre írt Pradeep, hogy mikor indulnak másnap túrázni. Írtam este egy üzit a Nico-éknak, hogy ha van kedvük jönni, akkor írjon vissza, reggel meg felkeltem. Sajnos a reggeli ébresztést lekéstem (pedig a pohár víz készenlétben várt), de sikerült rávennem, hogy menjünk el. 11-re volt megbeszélve a találka Pradeep-éknál, el is indultunk 10:58-kor, viszont a biztonság kedvéért rácsörögtünk Allison-ra, hogy el ne induljanak nélkülünk: válaszuk, még korai! Ne menjünk, mert még nincsenek készen. Talán fél óra múlva. Visszafordultunk, hogy együnk valamit otthon, illetve sikerült meggyőznöm a Nico-t, hogy kell neki egy pulcsi. Viszont neki már nem volt tiszta, így sikerült meggyőznöm, hogy vegye fel az enyémet (amit aputól csórtam, így nem is állt enki annyira hülyén :D ). Gyorsan ettünk itthon (Nico tésztát, én zabpelyhet), elraktunk két banánt, két almát a napra, és már mentünk is a többiekhez. Mikor oda értünk még lázas munka folyt: készültek a szendvicsek a napra. Mikor megláttam, hogy mennyit csinálnak odasúgtam a Nico-nak: hm... maybe, they know something (talán ők tudnak valamit). Ő erre csak mosolygott és azt válaszolta, hogy: Maybe :)
Dél után pár perccel el is indultunk, bár igazából csak annyit tudtunk, hogy a hegy, valamerre arra van. :) Sebaj. 20 perc séta után elkapott minket az eső, amit egy Zara vagy valami hasonló kaliberű bolt előtt vészeltünk át, és imádkoztunk, hogy álljon el. Imáink meghallgattattak, 10 perc múlva mehettünk is tovább :)
Nagyon jók vagyunk, mert sikerült megtalálnunk egy 670 méter magas hegyet. Najó, lehet, hogy az csak dombocska az ittenieknek :)Oda értünk a lábához, ahol egy utat találtunk felfele. Hát elkezdtük követni. Megérte az ösvényt követni, mert sikerült egy jó nagy ívet levágnunk :)

palermoi kikötő

A felfele úttal még nem nagyon volt gondom, bár sokszor azt sem tudtam, hogy merre kapjam a fejem! Jobbra, balra, előre, hátra merre??? :) Gyönyörű hely volt! az idő pedig pont kiránduláshoz való! Bár mikor álltunk akkor kicsit hűvös volt, mert eléggé leizzadt mindenki.

 Körülbelül félidőnél tartottunk egy kis ebéd szünetet, amiben mi szépen elcsámcsogtunk az almáinkon a Nico-val, míg a többiek ették a fincsi szendvicseket. Nem kis rábeszélés után, megint nyertem egy szócsatát: a banánt ne együk meg most, jó lesz az később, bízz bennem! :)

 Evés közben pedig a felhőkben gyönyörködhettünk. Megunhatatlan volt. Sajnos a képek nem a legjobbak, így nem tudom visszaadni azt az érzést, amit ott éreztünk szerintem mindannyian.

nem erre az érzésre céloztam. ez már csak a hülyeség ne továbbja Nico-val :)

szép mi? :)

A top előtt nem sokkal, találtunk egy kilátó féleséget, természetesen szentéllyel együtt. Kéne egy szinonima szótár, ugyanis a kilátás valami gyönyörű volt. Kezdem unni ezt a szót. Tudjátok mit? Majd a képek mesélnek:

erdőőő :)

a végtelenből...

...a végtelenbe

Pradeep :)

Pradeep, - , Gwladys, Balaram,Nico,Allison,én :D

ez még mindig Palermo :)

A hegy másik oldalán találtunk egy templom féleséget, a neve Santa Rosalia. Elég sok templomban voltam már Magyarországon, de ehhez foghatót szerintem még nem láttam. Egy hegy belsejében volt. Rengetegen voltak. Bár ami nagyon meglepett az a kék háttérfény. Kicsit extrémnek éreztem. Bár szerintem jól mutatna a veszprémi Bazilikában is! :)

kék háttérfényű oltár

bejárat

kívülről

mécses tenger

kicsit rossz a kilátás a templomtól :)

Hazafele lett egy új barátunk, aki utánam csinálta a hülyeséget :) Nagyon édes kutyus volt :)

Nico és Balaram várakozik rám. Vagy csak fáradtak voltak? :)

 A lefele út kicsit betett a térdemnek, de szerencsére két gentleman is volt velünk, így sosem sétáltam egyedül :)

A naplemente szerintetek milyen volt? Igen! Gyönyörűű!!!!! :D

A lefele úton, megtaláltuk azt a kis ösvényt, amin felfele jöttünk. Viszont csak Nico és én voltunk elég bátrak ahhoz, hogy azon menjünk le sötétben, lámpa nélkül. Menő volt! :) De legalább addig sem arra figyeltem, hogy fáj a térdem, ugyanis ha egy pillanatra is másra koncentráltam volna, tuti, hogy lebukfencezem.

szerintetek mennyi lehet egy szoba ára abban a kastély szállóban?:)

Palermo éjszaka. Hát nem gyönyörű? :) (azt hiszem muszáj lesz bővítenem a szókincsem!)

A városban újfent lett egy barátunk, most egy labrador személyében. Okos kis dög volt, mert mindig körülnézett, mielőtt átment volna az úton :)
Azt hittem, hogy sosem fogunk hazaérni! Annyira éhesek voltunk már a Nicoval, hogy kb végig rohantuk a haza utat! :) Egy ponton elváltunk a többiektől, mert mi tudtunk egy rövidebb utat hazafele. Legalábbis elméletben tudtuk. A gyakorlatban viszont nem nagyon sikerült megtalálnunk! :D Bár a végeredmény a lényeg nem? Hazaértünk! És láttunk közben tangósokat az utcán. Azt írtam már, hogy minden vasárnap le van zárva az utcánk és kirakodó vásár van? Nem? Hupsz. Akkor most mondtam :) Este pedig jönnek a zenészek meg a táncosok. Szép látvány, azt meg kell hagyni :)
A hazaúton sikerült újfent nyernem: én zuhanyozhattam először! :) A többiek már vacsoráztak mire mi hazaértünk, így meleg pasta várt minket az asztalon. Fenomenális élmény volt! :) Végre leülhettünk és ehettünk. :)
Utána mindenki a nappaliban kényelmesedett el. Itt volt Marie és Remé is. Van két kanapénk a nappaliban. 3-3 ember, plusz Ainhoa, aki a forgószéken ült, így tudtuk "ugráltatni", hogy mikor milyen zenét tegyen be. Vicces volt. Főleg mikor mindenki bealudt. Mi a Petrával a Nicot használtuk párnának, Marie pedig Samet. Érdekes látványt nyújthattunk! :) Ahhoz képest, hogy egy egyszemélyes ágyon feküdtünk, egész kényelmes volt hármunknak :) Remé és Ainhoa a konyhában pletyizett, viszont mikor bejöttek, majd megszakadtak a röhögéstől. Szó szerint mindenki aludt! :) Még ahhoz is túl fáradtak voltunk, hogy felkeljünk egy pohár vízért. Próbálgattam a Jedi erőmet, de sajnos kifogytam az energiából :( Majd talán legközelebb! :))

Ma az oviban voltam délelőttös. Sajnos Sinem hazament, illetve jó pár önkéntessel kevesebben vagyunk, mert kb 5-en, csak az egyetem miatt dolgoztak, és novemberben végeztek, így ma például vagy fél órán keresztül egyedül voltam kint az udvaron 10 5-6 éves gyerekkel, akik olyanok mint az ördögök. Főleg azért nehéz velük, mert néha fogalmam sincs, hogy mit mondanak. Az egyik percben verekedtek, a következőben meg már együtt játszottak. Bár a legkeményebb az volt, mikor az egyik kislány megharapta az egyik kisfiút. Nah így még én sem harapok szerintem!
Délben szerencsére megjött Veréna, de még így sem volt sokkal könnyebb a munkánk. Ketten voltunk 4 gyerekre, akik közül egynek aludnia kellett volna, a maradék 3 meg vagy felváltva sírt, vagy egyszerre.
Az ebéd szünetünket ma egy indiai étteremben töltöttük, mert Veréna mondta, hogy ott kapunk 2 euróért egy jó nagy adag rizst. Hát mit ne mondjak tényleg jó nagy adag volt! :) Találkoztunk Jeanne-al, Balarammal, Pradeeppal és Sophie-val, akik szintén az ebéd szünetüket élvezték. Pradeep nagyon elemében volt. Jött segíteni választani, meg mindent elmagyarázott: ez sós, ez édes, ez erős, ez nem igazán jó itt, ez finom, ez.... :) Ők valami csípős cuccot ettek, amihez a palacsintához hasonló kísérő járt. Nem volt rossz! Az ott dolgozó hapsi nagyon jó fej volt, és ami a legjobb: tudott angolul!!! :) Mikor látta, hogy ismerjük a Pradeep-ékat, rögtön odahúzott egy asztalt hozzájuk, meg két széket, és még plusz pénzt sem kért! :)
Mikor végeztünk, még megkérdeztem valamit Pradeeptól, hogy az mi csoda? Ő kért egyet az eladótól, megakart hívni, viszont mindannyian kaptunk egyet-egyet ingyen! :) Nekem nagyon bejött! Valami édes sütemény szerű valami volt. Pénteken szerintem újra megfogom kóstolni, ugyanis megbeszéltük a Pradeeppal, hogy mivel együtt dolgozunk akkor, újra elmegyünk oda :)

Ma sem sikerült elmennem mászni. Olyan izomlázam van, hogy az valami hihetetlen! A térdeim pedig tropára vannak menve :S (szép kis függőbeszédes mondat lett! :D)

"Családi" parti lesz ma. Beszélgetés, nevetés etc.
Megjött Nico. Én mentem :)

Pápá!

ui.: azt hiszem kicsit hosszú lett :P