104-110. nap

Szóval hol is hagytam abba a múlt héten? Az az egy hátránya van annak, hogy hetente írok, hogy elég sok időbe tellik felidézni, hogy mit is csináltam a múlt héten :) De akkor lássunk is munkához.

A múlt szombat este nagyon hideg volt, illetve én elég rosszul éreztem magam egy óra után, így mikor a többiek elmentek az undergrand-ba, én hazajöttem aludni. Egy órát sikerült is, aztán a többiek hazaértek, mert zárva volt a hely, a Vucceria-hoz meg hideg volt. Ők a nappaliban buliztak, én a szobámban forgolódtam egy darabig, majd neki álltam beszélgetni Davide-val, aki épp Cataniaból tartott hazafele a koncertjéről. Kicsit ki volt lelkileg szegénykém. Hát ilyenkor mit csinál egy jó barát? Felajánlja a segítségét, így reggel 4:30-kor kimásztam a jó meleg takaró alól, felöltöztem, majd beszálltam a kocsijába és elautókáztunk hozzájuk. Reggel 10-ig beszélgettünk, majd neki mennie kellett valami cserkészes bigyóra, így engem hazadobott. Ekkor már mindenki aludt, én viszont nem voltam álmos. Végül olyan dél fele aludtam két órát. A délután pedig mi voltunk a zombi család. Valamiért mindenki kivolt. Volt ki másnaposan feküdt a takarók halma alatt, volt aki csak simán fáradt volt. Izgalmas nap mi? Mindenki irigykedik gondolom :D

nah akkor ide mit is kéne írni??

Szerdán a CESIE irodájába voltunk hivatalosak egy megbeszélésre, vagy valami hasonlóra (midterm evaulation).  A lényeg az volt, hogy el kellett mondanunk a véleményünket az eddigi időkről. Pozitív, negatív oldalt, illetve, hogy milyen megoldást javaslunk erre. Véleményt kellett formálni a mentorunk munkájáról, a blogunkról, a helyi munkásokról, arról, hogy hogy illeszkedünk be meg még nem tudom, hogy miről. Egész jó volt. Sokkal jobban ment az angol megértése mint az első napokban. Ugyanis szerencsére angolul folyt a beszélgetés, a két új angol önkéntes miatt. (hála nékik!!! :D )

Csak egyszer volt egy 5 perces megállás: Petra újjabb csomagot kapott otthonról. Mindenki irigykedve nézte, ahogy bontogatja a dobozkáját. Főleg Ainhoa meg én, mert mi tudjuk, hogy az osztrák leányzó, kb minden hónapban kap valamit otthonról. Annyira, de annyira féltékeny voltam ráá!!!! (igen ez egy burkolt célzás emberek. Tessék levelekkel bombázni az irodát! A címüket megtaláljátok a honlapjukon. A honlapjukat meg itt a jobb oldalon :) )

Egyesével csináltunk minden feladatot, majd valaki mindig hangosan felolvasta, hogy miket írtunk a papírra. Sajnos rám is rámkerült a sor, de erős és ügyes voltam: kimentem felolvasni, majd mikor végeztünk Andrea megszólalt, hogy milyen büszke rám, mert emlékszik, mikor megjöttem, nem voltam hajlandó kiállni az emberek elé. Mondom ez még mindig így van, most sem nagyon szerettem volna :) Szal a lényeg: yeeeeee!!! Változom. Még a végén legyűröm a lámpalázam? :D

fő a kényelem :)

A végén ebédre voltunk hivatalosak egy hangulatos kis étterembe. Lehet, hogy még anyuékat is elviszem oda :) 

Kicsit zsúfoltan ültünk, de nem bántuk. Tudjátok, hogy van a mondás: Sok jó ember, kis helyen is elfér. Hát mi elfértünk. A pincér már nem annyira, de a lényeg az volt, hogy senki sem maradt éhen, még a Henrik nadrágja sem :/ 

Az előételek fantasztikusak voltak, a tészta már nem nagyon jött be nekem. Valahogy kezd elegem lenni, hogy mindig padlizsános tésztát kapunk minden étteremben. Szerintem ez a legolcsóbb :)

Jah igen. Szülői látogatás lesz március végén :) Anyu,apu: ne egyetek tésztát mielőtt jöttök. Itt eleget fogtok! :))

Csütörtökön annyira fáztam a szobámban, hogy mindent bevetettem a hideg ellen: az egyik lepedőmet felakasztottam az ajtó elé, hogy valamennyire fogja a hideget, illetve a Sam nem aludt itthon, így eltudtam lopni a takaróját. Az mennyire kemény már, hogy 5 takaróval alszom, és még így is fázom?? :/
Tegnap este pedig Ainhoa takaróját loptam el, ugyanis ő meg most Rómában van. Szegénykém biztos hógolyózik :)
Sajnos nem tudom, hogy mi folyik itt, mert csütörtökről péntekre elromlott a fűtőberendezés az oviban, így kabátban doglozunk. Szörnyű. Utálom ezt a hideget. Igen, most mindenki azzal fog jönni, hogy nálunk nincsenek minuszok, így én nem is fázhatok. A gond ott kezdődik emberek, hogy jobb esetben nálatok a lakásban 20 fok van. Nálunk jobb esetben 12. Rosszabban 6-8. Illetve nektek van meleg vizetek. Nekem reggelente 15 percet kell várnom a melegvízre, meg a víznyomásra. Szóval: igenis megvan a jogom a fázásra. Blőőőő!!! :D :D 

Mai program: Niconak józanodás, Samnek pihenés mert ma dolgozott, Petrának és nekem pedig korcsolyaaaa!!!! Igen, igen jól olvastad. Korcsolyázni megyünk ma Sylvanaval :) Már alig várom. Csak az a baj, a korcsolyázás nem ugyanaz itt az otthoniak nélkül. Meg persze nekem a korcsolyázásról Pét és a Tom és Jerry jut eszembe :)

Nah de most megyek teát főzni, meg aspirint keresni a Niconak, mert nem elég, hogy másnapos, még beteg is :/ yeee.

ciao!