2012. január 7., szombat

69-75.nap

Halihó!

Úgy érzem elég sok bepótolni valóm lenne :) Úgy döntöttem, hogy most nem fogom napokra szét szedni az eseményeket, hanem csak úgy ömlesztve megkapjátok pár fotó kíséretében :))

A szilveszteri buli, ahhoz képest, hogy elég spontánra sikerült, szerintem jó volt. Aznap a Nico-val elmentünk bevásárolni, ugyanis a többiek még pihenték az előző napi, Gwladys partit. A buli tényleg spontán volt, ugyanis mikor a pezsgők előtt álltunk, azon tanakodtunk, hogy akkor végülis hány ember fog jönni.
mondom én, hogy jó a parti :)
Végül voltunk vagy 20-an. Ha nem többen :) Jöttek ismerősök az Agape-ből, ahol Gwladys és Maris dolgozik, itt volt a francia ex-önkéntes is, akinek a nevét sajna nem tudom leírni (egyébként örülök, hogy ki tudom ejteni), aztán itt volt Verena, Marie és Reme egy-egy barátnője, tehát tényleg jó sokan voltunk! :)
Éjfélkor a spanyolok szőlőevési szokását követtük. Minden egyes harangszóra be kell venni a szádba egy-egy szőlőszemet, majd a végén lenyelni. Hát mondanom sem kell, hogy mindenki úgy nézett ki mint egy hörcsög :))
Hajnali kettő fele a Petra és az én kívételemmel mindenki kiment az utcára, ahol az elmesélésekből kiindulva, egészen nagy parti lehetett :) Szerintem a Dóránál biztos láttok róla pár képet :)

Kristiana & Nico
vs
Marie & Balaram 

egy része a szeméthalomnak
illetve a mosogatnivalónak

Január elsejét azzal töltöttük, mármint persze a délutánt, hogy valami lakás félét varázsoltunk a romokból. Porszívózás, felmosás, mosogatás (azt viszont nem értem, hogy elvileg mindenki műanyag poharat használt, a mosogatóban mégis ott tornyosult kb az összes üveg poharunk), mosás, szemét szedés...etc. Ezt persze hangos zene és sok-sok nevetés mellett :)

Mivel kaja nem sok volt itthon, úgy döntöttünk, hogy a Mekiben étkezünk a spanyol lányokkal együtt. Gondolom mindenki látott már csivavát, és mindenki tudja is, hogy nem szeretem őket. Viszont most láttam egyet, amin még az én szívem is megesett. Szegénykémet valami rózsaszín ruhába öltöztették. De valami rémesen undorító volt! Most már biztos vagyok benne, hogy nekem valami dán dog méretű kutyuli-mutyulim lesz! :)





Január első hete nekem szabadsággal telt, egyedül a menzára kellett mennem, ahol végre bent dolgoztam a konyhán Francesco-val. Nagyon jó volt tőle tanulni!!! Szerencsére semmi nyers húsosat nem csináltunk :) Articsókát hámoztam illetve "beleztem" ki. Aztán meg sütőbe tettük hagymával és egyéb fűszerekkel együtt. A végeredmény: hm.... nyammm!! :)
Viszont fogalmam sincs, hogy miért, de nagyon sok cserkész figurát látni mostanában a városban. Mi is kaptunk 4-et a menzára. Hát ezek a cserkészek olyanok voltak mintha az amerikai filmekből másolták volna őket. Szemüvegesek, egyen nadrág/szoknya, stréber arc kifejezés etc. Mit is szoktak rájuk mondani? Gyíkok? Hát szegénykéim igen... Viszont nagyon jó szándékúak voltak. Folyton segíteni akartak, úgy hogy megint nem nagyon volt munkánk.

Megkaptuk az új olasz beosztást. Sikeresen kiszúrtak velem. Még decemberben megcsináltuk a beosztásunkat Salve-val és Verena-val, abban bízva, hogy az órák időpontjai nem fognak változni. Hát nem jött be. Mostantól heti háromszor, négy óránk lesz. Hétfőn.szerdán,pénteken. Tehát két nap maradt arra, hogy 15 ember elmenjen a menzára dolgozni. Még fogalmam sincs, hogy mi lesz, de mi a Verena-val már újra kalkuláltuk a beosztást. Jah igen, ugyanis egyik mentor sem tartózkodott a városban, mikor ezt megtudtuk. volt amelyik Észtországban volt, az egyik Szenegálban vagy hol, az enyém például horgászni volt a sziget másik felén! :) Szóval ügyesek voltunk és variáltunk. A kérdés már csak az, hogy ha 6-7 ember beszabadul a menzára, akkor mit fogunk csinálni? Ugyanis általában 4 embernek sincs elég munkája, nemhogy 6-nak! De majd meglátjuk.

Csütörtökön átjött a Verena, hogy megcsináljuk az új beosztást. Mivel elég hamar végeztünk, mutattam neki pár Magyar Népmesék részt a Youtube-on. Szerencsére van angol feliratos. Nagyon tetszett neki!!! :) Megnéztünk vagy 4-et, aztán mennünk kellett ebédelni. A Négy Szökőkútnál találkoztunk a Dórával. Mondtam a többieknek, hogy ki szeretnék próbálni egy éttermet, van e kedvük jönni. Természetesen volt. Silvana dolgozik ott, az a lány, akivel sziklamászás közben ismerkedtem meg. Már egyszer jártam ezen a helyen, de akkor csak kívül, a kávézós részen. Most bementünk hátra. Gyönyörű, hangulatos étterem. 4-en voltunk, 4 félét rendeltünk. 3-an tésztát, a Dóra pedig kipróbálta a pizzát, ugyanis még egyikünk sem evett igazán finomat itt. Egészen eddig. A Nico carbonara szószos spagettije is jó volt, illetve az én paradicsomos-mozzarellásom, de ez a pizza!! 4 sajtos, vékony, tökéletesre sült. Eszméletlen volt. A legjobb: nem drága. Sem a spagetti, sem a pizza. És még az asztalért sem kell fizetni! :)
Pont mikor végeztünk, találkoztam Fabio-val, a mászó edzővel. A barátnőjével jöttek ők is ebédelni. Mondott valamit nekem a Fabio olaszul, de nem értettem. Ekkor megszólalt a barátnője: Csak annyit akar mondani, hogy én tudok magyarul beszélni. Természetesen ez is magyarul volt. Hát... elég buta arcot vágtam szerintem, ugyanis percekig csak bámultam és hápogtam, mire kinyögtem, hogy: Hogy hogy? A nagymamája magyar és vele beszélt nagyon sokat kiskorában, de most már sokat felejtett. Szerintem ügyes volt :)
A finom ebéd után, pedig elmentünk vásárolni a Dórával, illetve, végre egy kis időt töltöttünk kettesben, angol nélkül. Természetesen, neki megint sokkal több ruhát találtunk, de legalább nekem van egy új felsőm, illetve már tudom, hogy hol fogom megvenni a következő Vans cipőmet!!!! :) Találtam lila kockásat!!! Belezúgtam! De még egy kicsit várok, remélve, hogy lejjebb megy az ára. Szal: mindenki ezért imádkozzon please!!!! :))

A tegnapi napot itthon töltöttük lustulással, ugyanis egész nap szakadt az eső. Az olaszok azt mondják, hogy ez nagyon kevés. Általában többet szokott, és remélik több eső lesz. Lehet, hogy itt lenne az ideje egy gumicsizmát beszerezni? :)
Ma a többség elment Agrigento-ba. Mivel én elnéztem a naptárt, így itthon maradtam. Úgy emlékeztem, hogy az Iza csak holnap megy haza, de tévedtem. Ma este repül. De semmi gond. Jó az idő. Délelőtt elmentem sétálni és egy-két apróságot venni. Végre van itthon teás kancsó, ragasztó, 10 szép új toll, zsepi, zsebnaptár, szép fali mágneses tábla, amire írni is lehet. És ezek nem kerültek többe mint 6 euro. Mire nem jó az egy euros bolt? :) Illetve benéztem egy inka boltba is, ahol tátva maradt a szám. Igazán nekem való bolt. Ékszerek, táskák, álom csapdák mindenhol. Az egészben pedig az a legjobb, hogy mindegyik kézzel készült. Gyönyörű fonott karkötőt, nyakláncok. Szerintem még sosem vettem magamnak karkötőt, de lehet, hogy most meg fogom törni ezt a hagyományt! :) Az ott dolgozó nepáli pasi nagyon jó fej volt. Elkezdtünk beszélgetni. Vagyis próbáltam használni azt a kevéske olasz nyelvtudásomat ami van. Mondta, hogy ha legközelebb elmegy fonalat venni, akkor felhív, illetve elmagyarázta, hogy hogy készül az a karkötő amit pl a Benedektől kaptam szülinapomra :) Már alig várom, hogy visszamenjek gyönyörködni! :)

Ebédre darás tésztát csináltam. Még sosem próbáltam ezelőtt, de szerintem finom lett. Loptam finom eper lekvárt a Petrától hozzá :) Kicsit sok lett, úgyhogy szóltam a Fabio-nak, hogyha szeretne, ehet belőle nyugodtan. Kíváncsi vagyok, hogy mit fog rá mondani!

nyammi!!!!

A Dóra ma valami rendezvényen segít, oda fogok hamarosan elindulni. Még várok egy kicsit, hátha csörög a francia srác, hogy visszaértek a Pradeep-pal, de aztán ideje lenne indulnom. Jah meg előtte meg kéne néznem, hogy hova is megyek! :)
Szép napot nektek otthon!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése